„Málenkij robot” kiállítás a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárban

1944 novemberében Sztálin parancsára a szovjet csapatok Kárpátalján a “kollektív bűnösség” elvére hivatkozva több tízezer magyar férfit hurcoltak el a Donyec-medence kényszermunka táboraiba. A szovjet rendszer etnikai tisztogatásáért, máig sem kért senki bocsánatot, a posztszovjet Ukrán állam sem rehabilitálta őket.

Bocskor Andrea, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője, nyitotta meg a „Málenkij robot” kiállítást. Beszédében elmondta, a XX. századi kárpátaljai történelem egyik legszomorúbb sorsfordulóját mutatja be a képanyag.  Kihangsúlyozta nemcsak a kárpátaljai magyar közösség számára fontos ez az esemény, a magyar férfi lakosság elhurcolása az egyetemes magyar történelem részét képezi. Magyarország több települését, régióját is érintette a deportálás, így a kiállítás célja, hogy az Anyaország határain belül élők is minél többen lássák, ismerjék meg ezt a részletét is a történelemnek. „Az 1944. évi kárpátaljai magyar civil férfilakosság deportálásának bemutatása által a kiállítás célja az, hogy ezt a tragédiát Kárpátalja határain túl is megismerjék, átérezzék e talpalatnyi vidék hányatott sorsát. A Kárpátalján elvégzett kutatómunka a témában adjon impulzust a magyarországi helytörténészeknek is, hogy minden település legyen tisztában ennek a kornak az áldozataival.”  – emelte ki a képviselő asszony.  A kiállítás anyagát kezdeményezésére az elhurcolások 70. évfordulójának emlékére állította össze a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán működő Lehoczky Tivadar Intézet. Elsőként 2014 decemberében Brüsszelben, az Európai Parlamentben került bemutatásra. Az Európai Unió fővárosa után közel 20 helyszínen, Magyarország különböző városaiban és falvaiban, a Magyarság Házától és a Zsolnay Negyedtől kezdve számos levéltárban, egyetemen és főiskolán, kultúrházban és könyvtárban mutatták be a kiállítás.

A „Málenkij robot” kiállítást Molnár D. Erzsébet, PhD, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára, a kiállítás kurátora mutatta be.  A Lehoczky Tivadar Intézet kutatója ismertette Kárpátalja, mint közigazgatási egység létrejöttének körülményeit, a II. világháború alatti helyzetét és az 1944-es szovjet bevonulás és hatalomváltás eseménytörténetét. Az Intézet kutatásai, interjúi alapján Molnár D. Erzsébet a kárpátaljai magyar férfiak deportálásának részletiről, a szolyvai táborban uralkodó körülményekről, és az áldozatok nagyság rendjéről is beszámolt.

„ A kárpátaljai magyar közösség kollektív emlékezetében az 1989-90-es évek enyhülési folyamata elemi erővel hívta elő az igényt az emlékezésre, így kezdődtek el az 1944-es elhurcoltakra vonatkozó gyűjtések, emléktábla avatások, mely folyamat mára egy módszeres kutatást és komoly eredményeket hozott, amit a kiállítás anyaga is tanúsít.”- zárta előadását a kiállítás kurátora.