Az EP továbbra is érdemben foglalkozik a magyar Erasmus-petícióval

Az Európai Parlament Petíciós Bizottságának (PETI) ülésén ismertették a Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) petícióját, melynek célja, hogy az Európai Bizottság indítsa újra az Erasmus+ felsőoktatási csereprogramjait minden diák, oktató és kutató számára. A tanácskozás eredményeként minden frakció támogatásával továbbra is a tárgyalóasztalon marad a magyar petíció. 

Az Erasmus+ évtizedek óta az Európai Unió legnépszerűbb programja a fiatalok körében, melyben már több százezer magyar diák, kutató és oktató vett részt eddig. Az Erasmus+ kínálta mobilitás pozitív hatással van az oktatási, társadalmi, személyes készségekre és a szakmai fejlődésre is, segíti a nyelvtanulást és a versenyképességet. Bocskor Andrea a Fidesz EP-képviselője felszólásában kiemelte: „Óriási igazságtalanságot jelent a diákokkal szemben, hogy a magyar kormánnyal fennálló politikai vita miatt, az Európai Bizottság mintegy zsarolóeszközként használja fel őket! Ez nyilvánvaló, hiszen a hónapok óta tartó párbeszéd során mindig újabb és újabb feltételeket támaszt az Európai Bizottság, késleltetve a megegyezést.” 

A Nemzeti Ifjúsági Tanács és tagszervezetei által indított petícióban, melyet több mint 2300-an írtak alá, azt kérik, hogy ne a magyar modellváltó egyetemek hallgatói legyenek az áldozatok ebben a vitában és minél előbb tegyék lehetővé, hogy továbbra is részt vehessenek az Erasmus+ mobilitási programjaiban.

„A Bizottsági döntés az egyetemek kétharmadát, akár 180 ezer hallgatót is érint, így nem lehet figyelmen kívül hagyni a hallgatók érdekét. A támogatási program megvonásának direkt és ártó szándéka helyett igenis vegyék figyelembe a magyar diákok érdekeit. Itt az idő, álljanak a diákok pártjára, ne az igazságtalanság pártjára!” – hangsúlyozta a képviselő.

Vincze Loránt az RMDSZ EP képviselője a felszólalásában kifejtette: „Ritkán beszélünk arról, hogy az uniós döntések milyen következményekkel járnak, de most ezt kell tennünk, mert az EU a magyar kormányt akarja büntetni, de ehelyett a magyar vezetők, értelmiségiek következő generációját bünteti, és eközben úgy állítja be, mintha a döntés csak pár személyt érintene. Hogyan lehetne ez a döntés hatékony eszköz az alapvető jogok védelmében, miközben önmagában diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés, támadja a mobilitást és az akadémiai szabadságot? Felhívtam a kollégák és a Bizottság jelen lévő képviselője figyelmét, hogy nem igaz, hogy a magyar kormány ne tenne lépéseket a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vezette egyetemek esetében: a Bizottság által sérelmezett állítólagos érdekkonfliktust már feloldották.”

Brüsszel, 2023. szeptember 21.