A fiatalok kezében van Európa jövője

A jelentésben vizsgált időszakban a tagállamok folytatták a 2010-ben elkezdett együttműködést, hogy előmozdítsák a fiatalok életminőségének javítását, a foglalkoztathatóságukat, munkaerőpiaci és polgári integrációjukat. A fiatalok körében végzett felmérések szerint 2013 februárjában 23,9%-os negatív csúcson volt az ifjúsági munkanélküliség Európában, mely 2015 novemberére 20%-ra csökkent. „Az eredmények fényében elmondható, hogy sok területen van előrelépés, de további intézkedésekre van szükség az ifjúsági munkanélküliség csökkentése, az életminőség és jövőkép javítása, illetve az egyenlő esélyek megteremtése érdekében. A tendencia országonként változó, van olyan tagország, ahol a munkanélküliség még mindig 40% körül van”- fogalmazott a néppárti képviselő. Mindezen célok eléréséhez uniós, de leginkább tagállami szinten módszeresebb, hatékonyabb együttműködésre van szükség számos szakpolitikai területen, így például a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, a szociálpolitika, az ifjúságpolitika, valamint a kultúra és sport területén is. Bocskor Andrea kiemelte: fontos az ifjúsági programokhoz megfelelő uniós pénzügyi eszközt biztosítani, mint pl. az Erasmus+, az Európai Szociális Alap, a Horizont 2020, az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés.
 
A függetlenség megteremtése és a felelősségteljes családalapítás szempontjából igen fontos a stabil és jó minőségű munkahely, a biztonságos környezet. Mindezek alapját a jó oktatási és képzési rendszer tudja megadni. „Európának a népesség elöregedése miatt sürgősen aktivizálnia kell a fiatalokat, ösztönöznie a családalapítást, gyermekvállalást” – emelte ki az oktatási bizottság fideszes alelnöke.
 
A jelentés aláhúzza a család, az iskola és az egyházak szerepének fontosságát a fiatalok egészséges fejlődése, szocializációja során, mindemellett kiemeli a helyi és regionális közösségek bevonását az ifjúságpolitikába. Hangsúlyozza továbbá az anyanyelv és a többnyelvűség fontosságát, a nemzeti jogszabályok és az európai elvek alapján. E tekintetben a tagországoknak érdeke, hogy fenntartsanak olyan intézményeket, amelyek garantálják a nemzeti vagy nyelvi kisebbségek anyanyelvén történő oktatást.

A dokumentum sürgeti a tagállamokat, hogy az ún. NEET-fiatalok (nem foglalkoztatott, és oktatásban vagy képzésben sem részesülők) számára biztosítsanak felzárkóztatási lehetőségeket. „Mindez a politikai döntéshozók, a fiatalok, és a fiatalok képviselői közötti aktív, strukturált párbeszéde során kell, hogy megvalósuljon” – húzta alá Bocskor Andrea.

Végezetül a jelentés a tagállamok mellett az Európai Bizottságtól is kiemelt segítséget vár a tehetséggondozási programok és a tehetséggondozással foglalkozó intézmények támogatásában.
 

Brüsszel, 2016. július 13.