A nemzeti kisebbségek védelme legyen alapvető feltétele Ukrajna uniós aspirációinak!

Az Európai Parlament frakcióközi Kisebbségi Munkacsoport tegnapi ülésének napirendjén szerepelt az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetének megvitatása Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő kezdeményezésére. Az online ülés célja az volt, hogy az érintettek felhívják az európai döntéshozók figyelmét a kárpátaljai magyar közösség fennmaradásért és nyelvi-oktatási jogaiért folytatott küzdelmére, továbbá ismertessék a magyar kisebbség tagjai és vezetői ellen végrehajtott intézkedéseket, politikai nyomásgyakorlást, valamint ezek hatását a magyar közösség életére. 

A kárpátaljai magyarság nyelvi, oktatási jogainak évek óta tartó rendszerszintű korlátozásain túl a kijevi kormányzat most újabb elfogadhatatlan törvényt és intézkedést készít elő, amely a kettős állampolgárság listázására utasít. 

A  megbeszélésen részt vett Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, a  Kárpátaljai Megyei Tanács  képviselője, aki első kézből tájékoztatta az ülés résztvevőit egyrészt arról a történeti kontextusról, melyben az ukrajnai kisebbségi jogi keret kialakult, másrészt azokról a negatív folyamatokról, melyek évek óta a  nemzeti kisebbségek asszimilációjára, nemzeti kultúrájuk, nyelvük,  oktatásuk felszámolására irányul Ukrajnában. A KMKSZ elnök felhívta a figyelmet, arra a tényre, hogy a megfélemlítések  mellett a legveszélyesebb  az, hogy az ukrajnai kisebbségi folyamatok ellen szót emelőket elkezdték kriminalizálni, már nem csak  simán politikai nyomás  alá helyezik őket, hanem koholt vádakkal büntetőjogi eljárásokat indítanak, hogy elhallgattassák őket. Továbbá  bemutatták azt  a filmelőzetest,  amely a 2019-2021 közötti időszakban a kárpátaljai magyarság ellen elkövetett cselekedeteket, megfélemlítő akciókat, jogszűkítéseket dolgozza fel.

Bocskor Andrea az ülésen elmondta: a mi feladatunk, hogy ne adjuk fel jogainkért való küzdelmet, hisz a kárpátaljai magyar közösség megmaradása a tét. Az európai és nemzetközi politikum ki kell álljon az ukrajnai nemzeti kisebbségek, köztük a magyarok jogai mellett, hiszen ez a demokrácia, az európai integráció alapvető feltétele. Fontos, hogy az ukrajnai reformfolyamat a társadalom  minden tagja számára jobb életkörülményeket hozzon, nem engedhetjük meg, hogy a diszkrimináció,  a megfélemlítés  és az asszimiláció jellemezze egy Európai Unióval társult ország fejlődési vonalát. Mi partnerként szeretnénk támogatni Ukrajna demokratikus átalakulását és ez csak akkor lehetséges, ha valóban kikérik a véleményünket és figyelembe is veszik azt. Csak úgy lehet előrelépést elérni, ha az európai és a nemzetközi partnerek nem hunynak szemet a jogsértésekre, fenyegetésekre, hanem egyértelműen jelzik, hogy ezek megengedhetetlenek.  Abszurd lenne, ha épp a sokszínű Európai Unióhoz  törekvő Ukrajnának elnéznék az uniformizálást, diszkriminációt, hiszen  Ukrajna kisebbségekhez fűződő viszonya  fontos fokmérője a demokrácia és reformok helyzetének.

Gál Kinga, a Kisebbségi Munkacsoport társelnöke felvezetőjében elmondta, hogy az ukrajnai kisebbségek, ezen belül a kárpátaljai magyarok jogai, hétről hétre egyre súlyosabban csorbulnak. Éppen ezért olyan időszerű a kárpátaljai magyarság helyzetének megvitatása, hisz ezáltal az európai parlamenti képviselők első kézből kaphatnak tájékoztatást a kérdésről. „A közeg ellenséges Ukrajnában. Azokat, akik kiállnak a közösségükért, megfélemlítik. Láthatóan nincs politikai akarat az Unió egyik legalapvetőbb elvének betartására. A Brenzovics László által elmondottak visszaigazolják, hogy erősítenünk kell az európai és uniós szintű kiállást a kárpátaljai magyarokért. Támogatnunk kell Várhelyi Olivér bővítési biztost, amikor ezeket az alapkritériumokat felveti, és számonkéri az ukrán féltől. Felszólítjuk továbbá Borrell külügyi főképviselőt, hogy konkrét lépésekkel jelezze az ukrán fél irányába, hogy a kisebbségek szerzett jogainak sérelme nem összeegyeztethető az uniós alapelvekkel, nem segítik Ukrajna uniós aspirációit”.

Vincze Loránt, a Kisebbségi Munkacsoport RMDSZ-es társelnöke hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogok, mint az anyanyelv használata, az anyanyelvi oktatáshoz való jog minden ember alapvető joga, és ezt a jogot Ukrajnának is biztosítania kell az ott élő őshonos kisebbségek számára. A demokrácia fokmérője az, ahogy egy adott állam bánik az ott élő kisebbségekkel. A készülő kisebbségi törvény megszövegezésébe az érintett közösségeket az állami hatóságoknak be kell vonniuk, ez alapvető feltétele annak, hogy olyan jogszabály szülessen, amely a kisebbségek érdekeit szolgálja.

Háttér: A 2020 októberében tartott helyhatósági választások óta pedig a magyarság civil szervezeteit, médiáit, a helyi tanácsok képviselőit kereszttüzébe vette a negatív médiapropaganda, közvetlen politikai nyomásnak  illetve szélsőjobboldali nacionalisták és az állambiztonsági szolgálatok fenyegetéseinek vannak kitéve.  Ukrajnában a Covid-19 járvány nehéz időszakában tovább folytatódik az  etnikai alapú gyűlöletbeszéd és gyűlöletkeltések, amelyeket a hatóságok továbbra sem vizsgálnak  vagy akadályoznak meg. Mindezt tovább fokozza, hogy 2021 februárjában Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij bejelentette egy új törvény előkészítését, amely szabályozza az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek helyzetét.  A törvényről kiszivárogott információk alapján, a kisebbségi jogok tekintetében hatalmas visszalépést jelent ez a tervezet az 1992-től érvénybe lévő törvényhez képest, melynek előkészítésébe ráadásul minden ígéret ellenére  nem vonták be a helyi  érdekképviseleti szervezeteket.  2021 márciusától a hatóságok a kettős állampolgárság szabályozásának előkészítéseként a kettős állampolgárok felkutatására kaptak parancsot, ezáltal Ukrajna saját állampolgárainak  listázására adott rendeletet.

Brüsszel, 2021. március 26.

További információk:

Bocskor Andrea irodája: +32 2 28 47829

Gál Kinga irodája: +32-228-47599