Az EU is foglalkozik a kárpátaljai magyarokat ért atrocitásokkal

Miközben az Európai Uniónak napjainkban számos kihívásra kell választ találnia, új országok uniós közeledése is folyamatos figyelmet követel.  Ezt az értékközösséget választotta Ukrajna is, melynek része a 12%-ban magyar lakosú Kárpátalja, ahol bevett a különböző nemzetiségek együttélése. Az országban jelen lévő szélsőjobboldali ukrán szervezetek megnyilvánulásai azonban veszélyeztetik a békés együttélést, a térség nyugalmát. 
 
„Hol a magyar emlékhelyeket rongálják meg, hol pedig félelemkeltő felvonulásokat tartanak, mint március 13-án is, amikor a megyeszékhely, Ungvár utcáin zajló fáklyás felvonulásuk során magyarellenes jelszavakat skandáltak” – mondta el plenáris felszólalásában Bocskor Andrea kárpátaljai EP-képviselő. 
 
Az eset kapcsán a Fidesz-KDNP három európai parlamenti képviselője, Bocskor Andrea, Pelczné dr. Gáll Ildikó és Gál Kinga, írásbeli választ igénylő kérdést intéztek az Európai Bizottsághoz.
Az ungvári felvonuláson elhangzott magyarellenes megnyilvánulások amellett, hogy megsértették a magyar nemzetiségű kárpátaljai lakosok becsületét és méltóságát, ellentétesek Ukrajna alkotmányával, valamint az ország nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeivel. „Egy demokratikusan működő társadalomban ilyen jellegű megmozdulások nem megengedettek és hátráltatják Ukrajna Európai Unióhoz való közeledését” ‒ szögezte le a Bizottsághoz intézett beadvány.
 
A képviselők az alábbi kérdéseket intézték a Bizottsághoz: Figyelemmel kíséri-e a Főképviselő az ilyen jellegű megmozdulásokat és milyen lépéseket tesz azok megelőzése érdekében? Van-e cselekvési terve az emberi- és kisebbségi jogokat érintő jogszabályok betartásának ellenőrzésére a társult országokkal?
 
Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke válaszában kijelentette: „Az emberi jogok és alapvető szabadságok – ideértve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait – alapvető elemeit képezik az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodásnak. Az Európai Unió figyelemmel követi a társulási megállapodást, a társulási ütemtervet, továbbá az együttműködés konkrét prioritási területeit is meghatározza, beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak biztosítását illetve tiszteletben tartását. A történteket az ukrán hatóságokkal fennálló kétoldalú kapcsolatokon keresztül nyomon követik, és helyet kap a téma az EU–Ukrajna emberi jogi párbeszéd 2016 júniusára tervezett következő ülésén is”.
 
„Az EU részéről határozott fellépést várunk az emberi jogi párbeszéd ülésein, az ukrán államtól pedig érdemi beavatkozást a nemzeti kisebbségek védelme érdekében” – mondta Bocskor Andrea.
 
Strasbourg, 2016. június 8.