Romaintegrációs források felhasználása: Valóban a célcsoportokhoz jussanak el a források!

A romák helyzetéről tartott ma plenáris vitát az Európai Parlament Strasbourgban. Járóka Lívia fideszes EP-képviselő beszédében emlékeztetett: az elmúlt években a romaintegrációra szánt pénzeknek csak töredéke érte el a romákat, valamint, hogy a nyugat-európai országok is képtelennek bizonyultak megoldani a bevándorlás keltette társadalmi problémákat. A néppárti politikus ezért az uniós romastratégia, mint egy egész Európára kiterjedő és a politikai megosztottságon átívelő cselekvési terv végrehajtását sürgette.

Az Európai Néppárti Képviselősport vezérszónokaként felszólaló Járóka Lívia, fideszes EP-képviselő beszédében kiemelte, hogy az elmúlt két évtized összefüggéstelen, gyenge és sok esetben hamis integrációs programjai nemcsak alkalmatlanok voltak a romák helyzetének javítására, de a fokozatosan magukra a romákra kezdték hárítani a felelősséget a nyilvánvaló kudarcokért. Ezzel szemben számos tanulmány kimutatta, hogy adott esetben a romaintegrációra szánt pénzek kevesebb mint 10%-a érte el a célcsoportot. Járóka hangsúlyozta, hogy amikor előbb 2004, majd 2007 folyamán csaknem négymillió roma csatlakozott az EU-hoz, és az óriási regionális különbségek következtében nagyarányú bevándorlás vette kezdetét, a nagy múltú és gazdag nyugat-európai demokráciák semmivel sem bizonyultak jobbnak az általuk kritizált új tagállamoknál, hiszen a szociális problémákra letartóztatásokkal, kilakoltatásokkal és kiutasításokkal válaszoltak.
 
A fideszes politikus szerint a romák integrációja olyan súlyos gazdasági teherré vált az évek során, amelytől minden érintett igyekszik megszabadulni, vagy ami még rosszabb, olyan politikai furkósbottá alakult, amellyel a politikai oldalak lesújtottak egymásra, ha önös és rövidtávú érdekeik úgy kívánták. Járóka emlékeztetett, hogy 2010-ben, amikor Franciaországban megkezdődött a romák kiutasítása, hatalmas kampány indult a kormány ellen uniós fellépést követelve és ezrek tüntettek az utcákon az emberi jogokért. "Miért vannak ők csendben most, amikor a kitoloncolások zavartalanul folytatódnak és vajon tényleg a kisebbségi jogok érdekelték őket, vagy csak Sarkozy elnök megbuktatása?" – tette fel a kérdést a fideszes képviselő.
 
Járóka végül reményét fejezte ki, hogy a közelmúlt európai romaellenes incidensei nem múlnak el következmények nélkül és az egymást váltó kormányok két évtizednyi válságkezelő botladozása után egyszer s mindenkorra megértik az érintettek, hogy a sikerhez csak egy egész Európára kiterjedő és a politikai megosztottságon átívelő megoldás vezethet. "Olyan stratégiára van szükség, amely képes kezelni a legsérülékenyebb csoportok reménytelen kirekesztettségét, és amely előidézheti azt a kulturális elmozdulást a romák között, amelynek során zárt, defenzív és elszigetelt közösségek halmazából egy nyílt, öntudatos és integrált európai kisebbséggé válhatnak" – zárta felszólalását Járóka Lívia.