EU és Ukrajna

Ukrán hét az Európai Parlamentben

2016. 03. 09.

Az ülések során az Európai Uniós intézmények vezetői, magas tisztű képviselői, köztük Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, Pat Cox, az Európai Parlament 2002 és 2004 közötti elnöke, Johanness Hahn, az Európai Bizottság bővítési és szomszédságpolitikáért felelős biztosa, Markku Markkula a Régiók Bizottságának elnöke, Elmar Brok az AFET(Külügyi) bizottság elnöke, Helga Schmidaz Európai Külügyi Szolgálat főtitkár-helyettese,  Andrej Plenkovic az EU-Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottságba delegált küldöttség elnöke, valamint Jacek Saryusz-Wolski EP-képviselő és sokan mások osztották meg tapasztalataikat és a már jól bevált módszereket a parlamentarizmus és az európai elvek kapcsán az Ukrán Verkhovna Radaból érkező képviselőkkel. Az ukrán parlamentből közel 60 vendég érkezett, például Volodymyr Groysman, a Verkhovna Rada elnöke, Oksana Syroid a Verkhovna Rada alelnöke, Yurii Lutsenko, Maksym Burbak, Yurii Boiko, Oleh Bereziuk, Oleh Liashko, Yaroslav Moskalenko, Viktor Bodnar frakcióvezetők.
Az üléssorozatok vezérfonalául szolgált az a jelentés, amely Pat Cox, az Európai Parlament 2002 és 2004 közötti elnöke irányítása alatt készült el, Jelentés és ütemterv a reformokról és a kapacitásépítésről az ukrán Verkhovna Rada részére címmel. Ez annak az Egyetértési memorandumnak (angolul Memorandum of Understanding) az eredménye, melyet tavaly Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és Volodymyr Groysman, a Verkhovna Rada elnöke írtak alá egy misszió összehívásáról, melynek feladata a Verkhovna Rada működésében tapasztalható hiányosságok elemzése és egy javaslatcsomag elkészítése. A jelentés reformokat, javaslatokat tartalmaz az ukrán parlament hatékonyságának növelése érdekében, amely 7 fejezetből és 52 ajánlásból áll. Pat Cox felvázolta, hogy mely 7 kulcsfontosságú területet érinti a jelentés, mégpedig a jogszabály-alkotási folyamatot, a végrehajtó hatalom ellenőrzését, a nyitottságot, átláthatóságot és elszámoltathatóságot az állampolgárok előtt, az európai szintű jogszabályok létrehozását, az adminisztratív kapacitást, a koalíció, az ellenzék és a pártok közötti párbeszéd intézményrendszerét, etikai és magatartáskódexet. A jelentés célja, hogy megerősítse Ukrajnában a demokráciát, a gazdasági és társadalmihelyzetet, a vezetés és a civil szféra közötti kapcsolatot, továbbá, hogy egy erős és független intézményrendszer kialakítására kerüljön sor az országban, melyre nagy szükség van.
Az EU részéről Martin Schulz az Ukrajna iránti szolidaritás és az országgal történő együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet és reményét fejezte ki, hogy a Verkhovna Rada reformeljárása egyesíteni fogja a többséget és az ellenzéket a közös célért. Johannes Hahn kiemelte, hogy az Európai Unió nem politikai pártokat és politikusokat támogat, hanem a jogrendet és a demokráciát.
Markku Markkula a decentralizációs folyamatok fontosságára hívta fel a figyelmet és hangsúlyozta, hogy folytatni kell, és végre kell hajtani a decentralizációs reformokat Ukrajnában, melynek az a célja, hogy közelebb hozza az állampolgárokat a központi vezetői szervekhez, továbbá felajánlotta, hogy ez ügyben kész támogatást nyújtani Ukrajna számára. Pozitívumnak nevezte, hogy tavaly elsőként jött létre harmadik országgal köttetett, az Európai Területi Együttműködési Társulás keretein belül Magyarország (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) és Ukrajna (Kárpátalja) között a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (EGTC). Ennek fényében, felhívta a figyelmet arra, hogy a régiók használják ki a Társulási megállapodás által kínált lehetőségeket, amelyek a regionális szervezeteket és a nem kormányzati szervezeteket a régiók között együttműködésre ösztönzik. A Régiók Bizottságának elnöke hangsúlyozta továbbá  a helyi önkormányzatok fontosságát, kiemelte szerepüket az európai integráció folyamatában. A Régiók Bizottsága meg akar bizonyosodni arról, hogy a helyi és regionális szervek hangját meghallják Ukrajnában, és hogy tiszteletben tartják az etnikai kisebbségek jogait.
Andrej Plenkovic,az EU-Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottságba delegált küldöttség elnöke kijelentette, hogy a Verkhovna Radaban új korszak kezdődött. A képviselő a hét összefoglalásaként elmondta, hogy megszülettek a kulcsmegoldások a minőségi törvényhozáshoz, illetve a Rada hatékonnyá tételéhez, itt az ideje a javaslatok megvalósításának és a hatékony reformfolyamat megvalósításának. Helga Schmid az Európai Külügyi Szolgálat főtitkár-helyettese elmondta, hogy Ukrajna kulcsfontosságú partnere az Európai Uniónak, amelyet az Ukrán Hét az EP-ben is bizonyít. Kiemelte, fontos, hogy az ukrán társadalom végre kézzelfogható eredményét érezze az együttműködésnek, amelyhez mindkét fél elkötelezettsége szükséges, és hogy a politikai szereplők minél gyorsabban megoldják a belpolitikai válságot. A parlament feladata, hogy a kormányokat elszámoltassa, betartassa a feladatokat, és végig vigye azokat a reformokat, amelyek szükségesek. Az Európai Unió Külügyi Szolgálata mélyen elkötelezett abban, hogy Ukrajnát támogassa ezen az útján. Megemlítette, hogy Ukrajna a vízumliberalizáció útjának végéhez ért, de hogy ez teljes mértékben megvalósuljon, fontos, hogy a korrupcióellenes reformokkal kapcsolatban előrelépések történjenek még az év első felében.
Ukrán részről Volodymyr Groysman összegezte a konferencia eredményét és elmondta, hogy Ukrajna hatalmas kihívások előtt áll mind külpolitikai és belpolitikai téren. Elhanyagolhatatlan a gazdaság, a közigazgatás, a decentralizáció, az igazságszolgáltatás reformja és a korrupció elleni harc a demokratizálódás folyamatában. Véleménye szerint a konferencia során a fent felsoroltakra megoldást, világos intézkedéseket kell hozni, illetve kijelölni a változások konkrét területeit. A reformok végrehajtása során mindenekelőtt az elsődleges szempont a lakosság érdekeinek szem előtt tartása kell, hogy legyen. Hangsúlyozta, hogy nem a reformok, hanem a reformok kapcsán született eredmények teszik jobbá az országot. Érintette a vízummentesség bevezetését is, azt hangsúlyozta, hogy az ukrán népnek ezáltal vissza kell térni Európa egységes családjába.

A konferencia zárásaként az Európai Parlament és a Verkhovna Rada főtitkárai aláírtak egy Adminisztratív Együttműködési Szerződést (angolul Administrative cooperation agreement), melynek célja a szoros együttműködés, tapasztalatcsere biztosítása a két intézmény között.