Ukrajnának teljesítenie kell kötelezettségeit a nemzeti kisebbségek irányába

 2015. július 8-án mutatta be a plenáris ülésen Eduard Kukan jelentését az Európai Unió szomszédságpolitikájának felülvizsgálatáról. A néppárti képviselő jelentése megállapítja, hogy az európai szomszédságpolitika alapvető kihívása abban rejlik, hogy a partnerországok polgárai számára kézzel fogható és konkrét hasznos változásokat hozzon, illetve, hogy az európai szomszédságpolitika előnyei közösségi és társadalmi szinten egyaránt érzékelhetőek legyenek. Az EU-nak folyamatosan követnie kell a demokrácia és a jogállamiság elvének megvalósulását, az igazságszolgáltatás függetlenségét a szomszédos államokban, ösztönöznie kell a korrupció elleni küzdelmet. Az alapvető emberi jogok betartása mellett az EU-nak ösztönöznie kell a kisebbségek politikai és kulturális, illetve nyelvi jogainak tiszteletben tartását. Az európai szomszédságpolitikának nem csak a kormányzatokat és uniós intézményeket kell magába foglalnia, hanem biztosítania kell a partnerországok helyi és regionális önkormányzatai számára is a beleszólást az adott ország folyamataiba.
“A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőjeként fontosnak tartom, hogy a jogállamiság megteremtése és a decentralizációs, közigazgatási reformfolyamat keretében az ukrán állam vegye figyelembe az ország területén élő nemzeti kisebbségek, azon belül a kárpátaljai magyarság érdekeit. A decentralizációs folyamat elindításával Ukrajna nemcsak a hatékonyabb és racionális területszervezési követelményeket érvényesíti, hanem eleget tesz nemzetközi kötelezettségvállalásainak is, amelyek a nemzeti kisebbségek vonatkoztatásában is tartalmaznak előírásokat” – közölte az EP-képviselő.
A közigazgatási reform első lépéseként már elfogadták az “Önkormányzatok önkéntes egyesüléséről” szóló törvényt, mely 4. cikkének 4. pontja kimondja, hogy “a közigazgatási átalakítások során figyelembe kell venni a különböző térségek sajátos történelmi, nyelvi és etnikai sajátosságait”. A szabályozás vonatkozó cikkelye lehetőséget biztosít a tömbben élő nemzetiségi kisebbségek számára az etnikai alapon szervezett önkormányzati szintek létrehozására, azonban a törvény végrehajtásához kapcsolódó kormányhatározat 11. cikke, mely a végrehajtással kapcsolatban módszertani útmutatóként szolgál a kistérségek kialakítására vonatkozóan, már nem tartalmazza az etnikai szempontok figyelembevételére vonatkozó irányelvet a törvényben leírtaknak megfelelően, és ez hátrányosan érintheti a nemzeti kisebbségeket. “Nagyon fontosnak tartom, hogy minél előbb megtörténjenek a változtatások a közigazgatási reform végrehajtásáról szóló kormányhatározatban, hogy az “Önkormányzatok önkéntes egyesüléséről” szóló törvény előírásainak megfelelően érvényesülhessenek az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek érdekében.
“Támogatom a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulása (KHÖT) azon álláspontját, hogy a tervezett közigazgatási reform során, Kárpátalján hozzanak létre egy Beregszász központú, magyar többségű járást és olyan további kistérségeket, amelyekben nem bontják meg a tömbben élő magyarság egységét. Ezzel kapcsolatban a Beregszászi Járási Tanács is nyilatkozatban fordult az államfőhöz, a miniszteri kabinethez, a Kárpátaljai Megyei Tanácshoz, valamint Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának kárpátaljai képviselőihez. A magyar településeket egyesítő povit kialakítása területi keretet biztosíthatna a kisebbségi nyelvhasználat hivatali szinten történő alkalmazására, hasonlóképpen a magyar tankerület és egy jövőbeni etnikai választási körzet kialakításának is földrajzi alapjait képezheti. Hangsúlyoznám, hogy az Európai Uniónak fokozottan oda kell figyelnie az ukrán reformok végrehajtásának folyamatára, tevékenyen segítenie kell azt tanácsadói és minden szinten, hogy azok valóban a demokratizálódás és az európai értékek és kisebbségvédelmi elvek alapján történjenek” – nyilatkozta Bocskor Andrea.

Strasbourg, 2015. július 9.