Oktatás és kultúra

Október 23. – A Fidesz-KDNP Brüsszelben is megemlékezett 1956-ról

2015. 10. 23.

Bocskor Andrea, a Fidesz-KDNP kárpátaljai származású EP-képviselője köszöntőjében azt emelte ki, hogy szabadság és igazság nélkül nem lehet élni, emellett teszünk hitet jelenkori harcainkkal és azzl, hogy fontosnak tartjuk a múlt méltatását. A forradalom szellemiségét pedig a legkeményebb diktatúra sem irtotta ki a szívekből, hiába tanították évtizedekig ellenforradalomként – meghamisítva a történelmet – a lelkekben ott lapult a fájdalmas igazság, melyet a tévtanok sem tudtak elnyomni. Sok szemtanúja az akkori eseményeknek még köztünk van, így ők jelentik a hitelesség és a jelenkori tisztánlátás forrását.

Bátran állíthatjuk, hogy Magyarország a hősök hazája” – jelentette ki Bocskor Andrea,
hozzátéve, hogy „nagy hősiesség, bátorság kellett ahhoz, hogy egy oly kicsi nemzet mint a magyar fel tudta emelni a szavát az elnyomók ellen, egy világhatalom ellen. A magyar népe egyként követelte a szovjetek kivonulását, a szabad választások kiírását, a sajtószabadságot. Ebben egyet értett a társadalom minden rétege, szolidaritásukat fejezték ki a Trianonban elcsatolt területek magyar közösségei.

Gulyás idézte John F. Kennedy egykori amerikai elnök szavait, amelyek szerint 1956. október 23. az a nap, amely örökké fog élni a szabad emberek és nemzetek emlékezetében. Rámutatott, hogy bár közel hat évtized eltelt a forradalom óta, csak 2022-ben lehet majd elmondani, hogy ugyanannyi ideje emlékezhetünk meg róla, mint ahány évig a kommunista diktatúra jeltelen sírokban tartotta a hősöket, meghamisítva, majd eltitkolva emléküket.

Kitért arra, hogy a második világháborút követő három évben, a másodszor is megcsonkított Magyarországon sikerült helyreállítani azt, ami elpusztult, de 1948-tól világossá vált, hogy a kommunista diktatúra megfosztja az országot attól az úttól, amelyet Európa szerencsésebb nemzetei kijelöltek maguknak. Szovjet gyámság alatt a győzelem is vereséggel ért fel, így lettünk mi a vesztesek között is vesztesek – magyarázta Gulyás Gergely.

Az Országgyűlés alelnöke kiemelte: nem akármilyen hazaszeretet és bátorság kellett a diktatúrával való szembeszálláshoz. Szembeállította egymással a Szovjetuniót csatlósként kiszolgáló magyarországi államhatalmat és a kezdetben fegyvertelen egyetemistákat, hangsúlyozva: hirtelen, a mélyből, elemi erővel tört fel akkor a szabadságvágy.

„Nem sokaság, hanem lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat” – idézte Berzsenyi Dánielt.

Gulyás Gergely úgy értékelte, hogy a bátorság jutalma tizenhárom, szabadságban töltött nap volt. A forradalom győzelmet aratott, de már látni lehetett: „a keleti szemhatár mögött mocskos felhők, Nyugatról álszent röfögés” – idézett Faludy Györgytől is. Az Országgyűlés alelnöke felidézte, hogy a Szovjetunió tizenhat hadosztállyal és kétezer harckocsival tiporta el a magyar forradalmat, Kádár János akkori pártvezetőt pedig hazaárulónak nevezte.

„Minden birodalom elbukik egyszer. Így bukott el a kommunizmus gonosz birodalma is” – hangoztatta Gulyás Gergely.

A megemlékezésen Pál István ‘Szalonna’ és bandája, a Magyar Állami Népi együttes tagjai adtak tradicionális magyar népzenei koncertet.