Ökológiai katasztrófával fenyeget Aknaszlatina elhanyagolása

2015. június 8-án egyperces felszólalásban hívta fel az Európai Parlament figyelmét Bocskor Andrea Fidesz-KDNP-s képviselő arra a nagyon fontos ökológiai és szociális katasztrófára, amely az ukrán-magyar-román határ közelében található Aknaszlatina (Solotvyno) sóbánya-település elhanyagolt állapota és a Tisza folyamatos tömény sóoldattal való szennyezése miatt veszélyeztet több európai uniós országot. A problémát 2008-ban Olajos Péter EP-képviselő is felvetette már, amikor az Európai Bizottsághoz intézett kérdésében leírta a helyzet súlyosságát, és próbált szakmai és anyagi segítséget kérni a helyzet megoldására, ám jelentős előrelépés azóta sem történt.
 Aknaszlatina Európa legkiterjedtebb sómezője fölött jött létre. A 90-es évektől a sóbányák műszaki állapota egyre romlott, a rendszeres pénzhiány nagy veszélybe sodorta a sóbányák vízbetörés-védelmének hatékonyságát: rendszeressé váltak a bányaomlások, hatalmas méretű kráterek keletkeztek a sóbányák közelében, közvetlenül veszélyeztetve a település lakosait és infrastruktúráját. Bár a sóbányák működését beszüntették, mára az omlások nagysága több mint 3 millió köbméter. A jelenlegi háborús és gazdasági helyzet miatt a kormány minimális figyelmet szentel a problémának: megszűnt a település helyzetének rehabilitálására irányuló finanszírozás. A hatóság a megoldást a lakosság kitelepítésében látta, a 45 kilométerre található Talabor faluba szándékoztak átköltöztetni a bányaomlások környékén élő családokat. „Mivel a lakosság a kitelepítés ellen van és a sóbányák állapota minden évvel súlyosbodik, romlanak az esélyek a nemzetközi katasztrófa elkerülésére, civilek élete forog kockán, ezért az EU-nak és az Európai Bizottságnak sürgősen megoldást kell találnia”- mondta el Bocskor Andrea.
Magyarország kiemelt figyelmet szentel a problémának, melyről Joó István miniszteri biztos számolt be a kárpátaljai megyei vezetőkkel történt tárgyalása után. A helyzet súlyosságának felmérésére a település és a bányák állapotának rehabilitálására irányuló nemzetközi szakmai tervre és ehhez rendelt pénzügyi forrásokra van szükség. Mindezek fényében a helyzet megoldásának elősegítése céljából első lépésként Hölvényi György képviselővel, az EP Környezetvédelmi Bizottságának tagjával sürgősségi kérdést intézünk az Európai Bizottsághoz a témával kapcsolatban.

 

Strasbourg, 2015. június 8.