Kisebbségpolitika

Néppárti közmeghallgatás az Európai Parlamentben az őshonos nemzeti kisebbségek védelméről

2015. 04. 22.

  “Az EU jövőbeli kisebbségvédelmi rendszerét két-lépcsős alapra kell helyezni, ahol a közös európai kisebbségvédelmi normák jelentenék az egyik lépcsőt, a tagállamok nemzeti jogában elismert különböző kisebbségi közösségek prioritásai pedig a másikat. Bízom benne, hogy az Európai Néppárt ebben a témában is a mozgatóerőt jelenti majd az európai politikában. Úgy tűnik megérett a továbblépésre az idő” – hangsúlyozta Nagy József, a HÍD képviselője a közmeghallgatás nyitóbeszédében.

“A nemzeti kisebbségek alkotó közösségei számos uniós tagállamnak. Elvárom az EU-tól és a tagállamoktól, hogy úgy tekintsenek ezen kisebbségekre, mint akik gazdagítják politikai, kulturális és társadalmi valóságukat. A lojális kisebbségek és a nagylelkű többségek kiegészítik egymást egy közös, s mindenki számára megélhető és jobb jövőért” – jelentette ki Michael Gahler (CDU) német képviselő.

Csáky Pál nagyra értékelte, hogy a mai meghallgatás különböző országokban élő magyar közösségeket megjelenítő képviselők összefogásával, valamint német, dél-tiroli és katalán képviselők támogatásával valósult meg. “Rendkívül fontosnak tartom, hogy a meghallgatást követően a szervezőcsoport írásban szólította fel az Európai Néppárt frakciócsoportjának vezetőségét egy kisebbségvédelmi iránymutatás elfogadására” – mondta a felvidéki EP-képviselő. Csáky szerint az Európa Tanács vonatkozó dokumentumait kellene beemelni az uniós jogba, és akkor a kisebbségi jogok a luxembourgi Európai Bíróság előtt is kikényszeríthetőek volnának.

“A jelenlegi uniós alapszerződésben több lehetőség is van az őshonos kisebbségek érdekeinek megjelenítésére. Ezek a kisebbségek hozzájárulnak Európa gazdag sokszínűségéhez. Úgy gondolom, a kisebbségi jogok valamennyi kisebbséget megilletik, nem csak néhányat. – hangsúlyozta Monika Hohlmeier (CSU), a LIBE szakbizottság néppárti koordinátora.

Gál Kinga fideszes képviselő, a Kisebbségi Munkacsoport néppárti társelnöke, a meghallgatás kapcsán hangsúlyozta: „Az elmúlt tíz év munkáját is tükrözi a meghallgatás. Míg a veszélyeztetett növény- és állatfajokat uniós jogszabályok védik, addig a nemzeti és nyelvi kisebbségeket semmilyen közösségi jogszabály nem védi, az általános diszkrimináció-ellenes szabályok pedig láthatóan nem elegendőek. A Bizottság következetesen hárítja egy uniós jogszabály elfogadását, noha a Lisszaboni Szerződés után erre meglenne a lehetősége. Százezrek ilyen irányú európai polgári kezdeményezését elvetette. Politikai akarat hiányában az Európai Parlament 2005 óta nem fogadott el kisebbségeket védő határozatot, ezért itt lenne az ideje újabb lépéseket tenni.”

“Kisebbségi ügyekben Európában tulajdonképpen tanulhatunk egymástól. Vannak olyan létező modellek, mint például szűkebb hazám Dél-Tirol autonóm régiója. Meggyőződésem, hogy jó példaként szolgálhatna más régióknak is, Európa határain belül, és kívül is” – ajánlotta Herbert Dorfmann, olaszországi EP-képviselő

Sógor Csaba kijelentette: “Az őshonos nemzeti kisebbségekre nehezedő asszimilációs folyamatra az Európai Uniónak is választ kell találnia. Ezek a közösségek évszázadok óta ugyanazokon a területeken élnek, nem vándoroltak el, csupán az országhatárok változtak szülőföldjeik felett. Minden közösségnek sajátos helyzete van, de mindnyájuknak egyaránt elengedhetetlen a gyakorlatban is érvényesülő jogok biztosítása, ezek nélkül nem őrizhetik meg nyelvüket, kultúrájukat és identitásukat. Az Európai Uniónak ösztönöznie kell a tagállamokat arra, hogy átvegyék egymástól a legjobb gyakorlatokat a kisebbségvédelmi intézkedések terén is” – hangsúlyozta Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő, aki úgy véli, a mai meghallgatás új lendületet adhat az európai kisebbségvédelemnek.

Bocskor Andrea, a Fidesz-KDNP kárpátaljai származású EP-képviselője annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az Uniónak fokozottan oda kell figyelnie, hogy a csatlakozás előtt álló és a keleti partnerségi országokban betartsák a kisebbségi jogokat.

Deli Andor vajdasági politikus pedig úgy vélekedett, hogy a csatlakozási tárgyalások során alkalmazott ellenőrzési eljárást kellene a tagállamokkal szemben is alkalmazni.

Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa a rendezvényen amellett foglalt állást, hogy „borzasztó nagy szükség volna” egy stratégiai alapjogi keretre, mert még nem látott olyan kisebbségi ügyet, amit az Európai Unió oldott volna meg, s ne utalt volna vissza a tagállamok szintjére. A brassói születésű kereszténydemokrata politikus szerint a történelem mindkét oldalát tanítani kellene, mert minden nemzet történetében vannak pozitív, értékteremtő dolgok, de olyanok is, amelyekre nem büszkék.

Tőkés László, a Fidesz-KDNP listájáról mandátumot szerzett egykori királyhágómelléki református püspök elmondta, hogy szerinte Székelyföldön „valóságos kisebbségi humánkatasztrófa fenyeget”. Úgy vélte, hogy Európának a bevándorlók mellett az unión belül a tagállamokból kiáramlók sorsa miatt is aggódnia kellene. A külhoni magyar politikus szerint a csángók és a szerbiai vlachok is végveszélybe kerültek.

Brüsszel, 2015. április 22.