Nemzetpolitikai fórum Felsőszinevéren

 A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szervezésében sorra kerülő négynapos esemény szerdai hivatalos megnyitóján Barta József, a KMKSZ alelnöke elmondta: a szabadegyetem célja felmérni, hol tart jelenleg a kárpátaljai és a kárpát-medencei magyarság, s felvázolni a továbbhaladás lehetséges irányait, illetve megköszönte a magyar kormánynak az ukrajnai válság miatt nehéz helyzetbe került kárpátaljai magyarságnak nyújtott támogatást.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára köszöntőjében a kárpátaljai szabadegyetem egyediségét hangsúlyozta. Az államtitkár a kárpátaljai magyarság helyzetéről szólva fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a nehézségek alkalmat adnak az egész nemzet összefogására, a szolidaritás megnyilvánulására a kárpát-medencei magyar közösségek részéről.
A szabadegyetem 4 napja alatt a kárpát-medencei magyarságot érintő témák kerültek előadásra, megvitatásra. Az első nap „A külhoni magyarság és oktatás helyzete 2015-ben”, az „Ifjúságpolitika határon innen és túl”, illetve a „Gazdasági fellendülés Közép-Kelet Európában” címmű előadások hangzottak el. A második napon „Nemzetpolitikai kerekasztal”, „Régiók a határon – határmenti együttműködések” és „Médiaviszonyok”címmel megrendezett előadásokat hallhatta a közönség. Az utolsó napon „Nyugat vagy kelet felé tekintsünk?”, illetve „Nemzetpolitika a nemzetközi porondon: keretek és lehetőségek” címmel zajlottak panel-beszélgetések, előadások.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kormány csak akkor tud segíteni a kárpátaljai magyarságon, ha az maga is tudja, hogy hová tart, mit akar.
Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke köszönetet mondott a magyar kormánynak és a magyar népnek az Ukrajnának és Kárpátaljának nyújtott segítségért, és rámutatott: a régióban élő nemzetiségek ezer évig különböző birodalmak határvidékén élve megtanulták: ha nem nyújtanak egymásnak kezet, senki sem teszi ezt meg helyettük.
Keskeny Ernő, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott kijevi nagykövete szerint, Ukrajna döntött, csatlakozni kíván az Európai Unióhoz. Magyarország teljes mértékben támogatja ezt a törekvést, s igyekszik segíteni azt – jelezte a diplomata. Az előadó utalt arra a jelentős humanitárius, gazdasági és kulturális támogatásra, amellyel Budapest igyekszik hozzájárulni az ukrajnai válság leküzdéséhez.
Bocskor Andrea, az Európai Parlament kárpátaljai származású képviselője, a Fidesz–KDNP EP-frakciójának tagja beszámolójában arról beszélt, hogy az ukrajnai események az országra terelik a figyelmet, ami lehetőséget ad arra, hogy napirenden tartsák Brüsszelben a kárpátaljai magyarság ügyét is. Nehéz átütő sikereket elérni kisebbségi kérdésekben, aprólékos munkával viszont van lehetőség az előrelépésre, mutatott rá. Ukrajna havonta-kéthavonta szerepel az EP napirendjén, a képviselők többsége egyetért az ország támogatásával, különbségek csupán a támogatás mértékét és feltételeit illetően vannak. Egyesek számon kérik a reformok hiányát vagy lassúságát, mások ettől függetlenül szorgalmazzák Ukrajna integrációjának felgyorsítását – közölte a képviselő. Fontos, hogy az Európai Parlamentben lehetőség nyílik reagálni a kárpátaljai magyarságot érintő aktuális eseményekre, amilyen például a falunévtáblák megrongálása volt a közelmúltban.
Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke előadásában rámutatott, egész Európát újszerű biztonságpolitikai helyzet jellemzi. A kockázatok között említette a szónok az ukrajnai konfliktus mellett az Uniót fenyegető menekültáradatot, a görögországi gazdasági válságot, az erősödő EU-ellenes hangulatokat az Unió több országában. A magyar külpolitika és nemzetpolitika iránya, célja megteremteni a magyar gazdasági és társadalompolitikai célok elérésének külső feltételeit, s elhárítani az ezekre leselkedő veszélyeket – fogalmazott.
Németh Zsolt kitért arra, hogy az ukrajnai válság súlyos megpróbáltatást jelent a kárpátaljai magyarság számára. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség hősies erőfeszítéseket tesz a közösség védelme, a veszteségek minimalizálása érdekében, amiért a képviselő elismerését fejezte ki, megerősítve, hogy ma a kárpátaljaiak mögött áll az egész kárpát-medencei magyarság.
Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke előadásában jelezte, az ukrán társadalom illúziókat kerget, ha azt hiszi, hogy elég egyetlen jelentős erőfeszítés az európai integrációhoz, a gondok megoldásához. Rámutatott: a forradalom óta eltelt egy év során romlottak az életkörülmények, tovább tart a háború, s Európa is a válság jeleit mutatja, nem tud megfelelő támogatást nyújtani Ukrajnának. A képviselő ugyanakkor áttörésként értékelte, hogy Ukrajna ingadozó központi régiója szinte teljes egészében a nyugati orientáció mellett foglalt állást.
Brenzovics László végül köszönetet mondott a Kárpátalja iránt megmutatkozó összmagyar szolidaritásért. Meggyőződésének adott hangot, hogy a háború után eljön a béke Ukrajnában, megkezdődhet a válságból való a kilábalás. Ez a kilábalás azonban csak az európai értékek mentén mehet végbe, másként a kárpátaljai magyarság nem maradhat meg önálló entitásként – adott hangot meggyőződésének a KMKSZ elnöke.