Magyar Állandó Értekezlet XIV.

Az egybegyűlteket előbb Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes köszöntötte, aki kiemelte, hogy a legfontosabb nemzetpolitikai kérdésekben teljes konszenzus van. Ez a teljes jogú állampolgárság, amely jár minden magyarnak, éljen bárhol a világon, és ehhez kapcsolódik elválaszthatatlanul a szavazati jog. Semjén Zsolt megnyitóbeszédében kitért arra is, hogy a visszahonosítással és az állampolgárság megállapításával év végére eléri a 800 ezret az új magyar állampolgárok száma, ami a nemzet közjogi egyesítésének megvalósítását jelzi. A miniszterelnök-helyettes továbbá kiemelte, hogy a Kárpát-medence magyarságának jár az autonómia, testre szabott módon, azaz a tömbmagyarságnak a területi, a szórványmagyarságnak a kulturális önrendelkezés.

Orbán Viktor miniszterelnök nyitóbeszédében nyilvánította ki köszönetét az egybegyűlteknek az elmúlt egy évben végzett munkájukért és szolgálatukért, amit a rájuk bízott magyar nemzetrészek érdekében elvégeztek, és kiemelte, hogy az immáron tizennegyedik alkalommal megrendezett Magyar Állandó Értekezlet ennek az állandó szolgálatnak az összehangolására született. A miniszterelnök köszöntötte a határon túli közösségek vezetőit, és előadásában országonként szólt a Kárpát-medencei magyarság helyzetéről, kiemelve minden terület legfőbb problémáját, de az utóbbi hónapok legfőbb eredményeit is.

Orbán Viktor előadásában ismertette a magyar kormányzat álláspontját, amely szerint a nemzetek létezése Európában nem a problémák forrása – mint azt sokan hiszik, és éneklik “a nemzetek felettivé válás indulóját” Brüsszelben és “a pénzügyi központok különböző európai fővárosaiban,” – hanem a megoldások előfeltétele. Ezt követően Pótápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár előadást tartott a magyar kormány nemzetstratégiai prioritásairól, eddigi eredményeiről.

A MÁÉRT plenáris ülésének végén zárónyilatkozatot fogadtak el, melyben rögzítették, hogy a jövőben a gazdasági megerősítésre a nemzetpolitikának külön hangsúlyt kell fektetnie. A dokumentum rögzíti: a külhoni magyarság szülőföldjén való megtartásához és megerősödéséhez olyan gazdaságpolitikai eszközöket kell bevonni, amelyek a magyar gazdasági vagyon növelése mellett a magyar vállalkozások és a magyar munkavállalók számára is kedvező helyzetet eredményeznek.

Kárpátalja vonatkozásában a zárónyilatkozat üdvözölte a kormánynak a kárpátaljai magyar közösség szülőföldjén való megőrzése, létfeltételeinek és anyagi biztonságának támogatása érdekében indított programjait. Továbbá üdvözölték a két magyar párt által az önkormányzati választásokon elért eredményt, és azt a magyar országgyűlési határozatot, amely november 15-ét a magyar szórvány napjává nyilvánította és a szórványmagyarság megőrzése érdekében indított Petőfi Sándor-programot, amelynek keretében 50 magyarországi és külhoni magyar ösztöndíjas utazhatott a szórványközösségekhez. Sikeresnek tekintik a külhoni magyar szakképzés éve programot, s megállapodtak abban, hogy 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve lesz. Mindemellett a résztvevők sikerként értékelték az egyszerűsített honosítás iránti töretlen érdeklődést, és reményüket fejezték ki, hogy Ukrajnában helyreáll a béke.