Kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Levéltárban „Málenkij Robot” néven

 Nem sok része van Európának, mely olyan sok hatalom fennhatósága alá került a XX. század folyamán, mint a mai Kárpátalja. A hánytatott sorsú terület, több mint ezer évig Magyarországhoz tartozott, azonban az I. világháborút követően leszakították az anyaországtól, majd közel húsz évig Csehszlovákia részét képezte. Ettől kezdve terjedt el a Kárpátalja megnevezés a hivatali szóhasználatban.

A kiállítást immáron tizenharmadik alkalommal mutatják be. A magyar kormány a 2015-ös évet a Szovjetunióba elhurcolt kényszermunkások és politikai foglyok emlékévének nyilvánította, így sok ehhez kapcsolódó rendezvény van országszerte. Hogy miért is fontos nekünk a Kárpátalja, miért kell emlékeznünk az 1944-es időszakra és megosztani minél több emberrel, arról Bocskor Andrea EP-képviselő, a Kulturális és Oktatási Bizottság alelnöke fejtette ki véleményét.

„Az 1944-es kárpátaljai deportálás nem csak a kárpátaljai közösség tragédiája, hanem az egyetemes magyar történelem része, mint ahogy a kárpátaljai magyarság is a magyar nemzet szerves részét alkotja.”

„Többször előfordult az Európai Unióban, hogy amikor azt mondtam Kárpátalja, nem igazán tudták miről beszélek. Megkérdezték, melyik ország területén van, mire azt feleltem, hogy Ukrajna. Ezen a ponton már végképp nem értették, hogy akkor miért beszélek magyarul, és miért vagyok magyar képviselő. Ezekből a kérdésekből evidensé vált, hogy egy kárpátaljai tematikájú kiállítási anyagot, nincs értelme úgy bemutatni, hogy nem tisztázzuk legelőször is azt, mi az a Kárpátalja, és hogy jutottunk el az 1918 előtti állapotoktól, egészen napjainkig” – mesélte el a képviselőasszony a kiállítási anyag bemutatása során.

Fülöp Tamás, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató helyettese, emlékbeszéddel készült a kiállítás megnyitójának alkalmából, hogy megfelelőképpen emlékezzünk ezekre az eseményekre.

„A Kárpát-medencei magyarság XX. századi nemzeti traumái során, mélységében a legjelentősebbek között kell nyilván tartanunk a magyar nemzetiségű és Magyarország egykori területén más nemzetiségű polgári lakosság II. világháború utáni tömeges elhurcolását és a Szovjetunióba kényszermunkatáborokba történő deportálását.” – mondta a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató helyettese, majd hozzátette: „Reméljük a kárpátaljai magyarság 1944-es tragikus sorsának bemutatásán keresztül, hozzájárulhatunk az egész nemzet közös emlékezetének megőrzéséhez, ápolásához.”

Kárpátalján az 1990-es évektől megkezdődött a málenkij robot áldozatai névsorának összegyűjtése, először a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kezdeményezte. A kutatási témát Dr. Soós Kálmán kezdeményezésére 2004-től a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar intézete kezdte el kutatni, ennek a kutatásnak az eredményét láthatjuk a kiállítási anyagban, melynek szerkesztője az intézet kutatója, Molnár D. Erzsébet.

A „Málenkij robot” című tárlat 2016. január végig megtekinthető, a Magyar Nemzeti Levéltárban.