Az EU 2013-2015 közötti időszakra vonatkozó Ifjúságügyi Stratégiájának értékeléséről tartottak eszmecserét az EP-ben

Az előadó kiemelte, hogy az EU Ifjúságügyi Stratégiája két általános prioritást határoz meg,az első az iskolából a munka világába való átmenet megkönnyítése, a második pedig, hogy segítse a fiatalok aktív polgári szerepvállalását, társadalmi befogadását és szolidaritását.
A gazdasági válság különösen érzékenyen érintette a fiatalokat. Tovább nőtt a szakadék a fiatalok egyes csoportjai között, egy részük pedig egyre inkább kiszorult a társadalmi és civil életből. Ezt a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy egy részük esetében fennáll a társadalmi passzivitás, kirekesztődés, az elszigetelődés, sőt, az erőszakos radikalizálódás veszélye is. A tagállamok és az Európai Bizottság a 2013-2015-ös időszakban is folytatták az együttműködést, hogy előmozdítsák a fiatalok foglalkoztathatóságát, munkaerő-piaci integrációját, társadalmi felzárkóztatását és aktív polgári részvételét. A képviselő asszony az eredményekre hivatkozva elmondta, hogy további megoldásokat kell találni az ifjúsági munkanélküliség csökkentésére, az ifjúság életminőségének és jövőképének javítására, az egyenlő esélyek megteremtésére, a fiatalok civil öntudatának erősítésére a radikalizálódás megelőzése érdekében. Mindezen célok eléréséhez uniós és tagállami szinten is módszeresebb együttműködésre van szükség számos szakpolitikai területen is, így például a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, a szociálpolitika, az ifjúságpolitika, valamint a kultúra, a sport és egészségügy területén.
„Fontos kiemelni a regionális és helyi szinten történő ifjúságpolitikai intézkedéseket, az ifjúsági szervezetek, közösségek szerepét a fiatalok felkarolásában és a fiatalok jövőjének alakításában és nem utolsó sorban a család, iskola és az egyházak együttes szerepének fontosságát az ifjúság helyes útra terelésében. Foglalkoznunk kell továbbá az egyenlő esélyteremtés módjaival is, főleg a kisebbségi közösségek fiataljai számára, egy-egy többnemzetiségű államban.” – fogalmazott Bocskor Andrea.
Momchil Nekov, EP képviselő a jelentés árnyékelőadója, felszólalásában egyetértett az elemzéssel. Néhány javaslatot fogalmazott meg, melyben felhívta a figyelmet az informális képzésből szerzett készségek fontosságára, illetve a vállalkozószellemiség erősebb hangsúlyozására. A migránsok integrálásának esetében az informális képzést javasolta a szocialista képviselő. Szerinte ahhoz, hogy a foglalkoztathatóságot növelni tudják a fiatalok körében különböző irányokban kell dolgozni és ezeknek prioritást kell élvezni a következő évek során folytatott munkában.
Hölvényi György, Fideszes- EP képviselő az eszmecserében három fontos pontra hívta fel a figyelmet, a helyi közösségek erősítésére, valamint azok összekapcsolására a nagyobb egységekkel. „Fel kell hívni az ifjúsági szakértők fontosságára a figyelmet. Meg kell vizsgálni a fiatalok otthonteremtési esélyeit, melyre különböző országokban jó példák vannak” – mondta el a képviselő.
Az Európai Ifjúsági Fórum nevében Jan Wilker örömét fejezte ki, hogy a jelentés készítése kapcsán a képviselő asszony párbeszédet folytatott az ifjúsági fórum képviselőivel is. Elmondta, hogy fontos a szinergiák kiaknázása a stratégiák között valamint, hangsúlyozta, hogy fontos lenne, hogy az ifjúságpolitika bekerüljön a nemzeti szakpolitikákba. Kiemelte, hogy be kell vonni minden szinten az ifjúsági szervezeteket a jogalkotásba.
Az eszmecserén részt vettek az Európai Parlament Oktatási és Kulturális Szakbizottságának képviselői és koordinátorai, az Európai Bizottság illetékes tisztségviselői, valamint az Európai Ifjúsági Fórum képviselői is. A résztvevők nagyrészt egyetértettek az előadó által felvázolt alapirányokkal, a téma fontosságával. Javaslatokat fogalmaztak meg a a készülő jelentés tartalmi kiegészítése érdekében. A jelentéstervezetet áprilisban vitatja meg a CULT Szakbizottság.

Bocskor Andrea sajtóközleménye
Brüsszel, 2016. február 29.