Az anyanyelvi oktatás fontosságáról tartottak konferenciát a határon túli magyar képviselők Brüsszelben

 Március 7-én az Európai Parlamentben került sor az Anyanyelv kontra Államnyelv?  Nyelvi kérdések az európai oktatási rendszerekben című konferenciára Bocskor Andrea, Csáky Pál, Sógor Csaba és Deli Andor néppárti képviselők szervezésében. A közös deklarációval záruló konferencia hangsúlyos részét a kárpátaljai oktatási helyzet ismertetése képezte, de helyzetértékelést kaptunk a három másik nagy külhoni régióról is.

Az eseményt Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztos nyitotta meg. Megnyitójában az EU-biztos hangsúlyozta: „A kultúra és a nyelv összetartozik, és az anyanyelvi oktatás biztosítja a kisebbségek megmaradását és szülőföldjükön történő boldogulását.”

A konferencia első panelének keretében az ukrajnai és szerbiai oktatási helyzetről számoltak be helyi szakértők. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, a Kárpátaljai Pedagógus Szövetség elnöke előadásából a Szovjetunió, majd a függetlenné vált Ukrajna oktatási helyzetéről kaptunk részletes képet. A rektor asszony rámutatott arra, hogy a Kárpátalján élő magyar kisebbség tanulói jelentős hátrányban vannak az érettségi vizsgáknál, mivel az ukrán oktatási törvény fokozatosan szűkíti lehetőségeket a továbbtanulásban: az ukrán anyanyelvű diáktársaikkal egyenértékű megmérettetésen kell részt venniük ukránul, aminek következtében a magyar iskolák végzős diákjainak 30-40%-a kirekesztődik a felsőoktatásból.

„Ez egy átfogó, nemcsak a magyar közösséget sújtó probléma: tavaly például a 46 milliós Ukrajnában 210 ezren érettségiztek, a 10 milliós Magyarországon 117 ezren. Az Ukrajnában élő fiatalok jelentős része külföldön tanul tovább, jellemzően Magyarországon, Lengyelországban vagy Csehországban. Az új törvénytervezetnek ellentmondásos célkitűzései vannak: előirányozza az EU oktatási térségéhez való felzárkózást, ugyanakkor a monolit nemzetállam gyors kiépítésére törekszik”- emelte ki az előadó.

Brenzovics László, az Ukrán Legfelsőbb Tanács képviselője, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke az Ukrajnában élő kisebbségek jogi helyzetéről számolt be. A képviselő hangsúlyozta, hogy Ukrajnában, napjainkban olyan törvénytervezetek és intézkedések látnak napvilágot, melyek visszaesést mutatnak a kisebbségi joggyakorlat terén, és ellentmondanak az ország által aláírt nemzetközi és kétoldalú szerződéseknek. „Egyelőre 3 új nyelvtörvénytervezet van a parlamentben, azonban egyiket sem a kormány, hanem képviselőcsoportok nyújtották be. Ha az Alkotmány Bíróság megsemmisíti a törvényt, könnyen előfordulhat, hogy a nyelvhasználatra vonatkozóan nem lesz jogi szabályozás. Az oktatásra vonatkozóan is új törvényt nyújtottak be, amely első változatban kedvező volt, ezt követően, állítólagos civil nyomásra, több módosítást hajtottak végre, amely visszalépést jelent a kisebbségi nyelvű oktatás számára. Ukrajna deklarált célja az Európai Unióhoz történő integráció, a jogállamiság megteremtése, amelyek a kisebbségek demokratikus jogainak figyelembe vétele nélkül nem következhetnek be”- mondta a KMKSZ elnöke. Az ukrajnai nyelvi szabályozásra általános ismérve a kiszámíthatatlan jogszabályi környezet, amelyre az elhúzódó bizonytalanság, illetve a jogok fokozatos megvonása is jellemző. Az ukrán politika kettős irányvonal mentén mozog (az oktatási kérdésekben is): egyrészt deklarálja az európai sztenderdekhez történő felzárkózást, másrészt monolit nemzetállam építése folyik.

Bocskor Andrea, a Fidesz – KDNP képviselője a konferencián rámutatott, hogy a nemzeti és nyelvi kisebbségek anyanyelvhasználati joga alapjog, melyet tiszteletben kell tartani. „Európai Parlamenti képviselőként fontosnak tartom, hogy a Kárpát-medencei magyar nyelvű oktatás helyzetéről beszéljünk, és közös erővel dolgozzunk az anyanyelvi oktatás problémáinak megoldásán.”- tette hozzá a képviselő.

A konferencián bemutatásra került a vajdasági oktatási helyzet Vicsek Annamária, a szerbiai Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztérium államtitkára előadásában, a felvidéki magyar nyelvű oktatás helyzetéről kaptunk képet Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnökétől, míg Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a romániai oktatási helyzetről számolt be.

A konferencia végén Bocskor Andrea bemutatta azt a zárónyilatkozatot, melyet szakértők, politikusok és európai parlamenti képviselők részvételével állítottak össze, mely az őshonos és nyelvi kisebbségek számára biztosított jogok fenntartásának fontosságát és szükségszerűségét szorgalmazza. A zárónyilatkozatot a képviselők elküldik az Európai Bizottságnak, az Európai Parlament vezetésének, illetve a négy érintett ország, Ukrajna, Szerbia, Románia és Szlovákia nagykövetének, a kisebbségvédelem területén működő nemzetközi szervezeteknek, médiának.