A bolognai folyamat még nem fejeződött be

 Az Európai Parlament keddi plenáris ülésén megszavazta a Bolognai folyamat végrehajtásának nyomon követése című jelentést. “A kulturális, gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából alapvető fontosságú, hogy a felsőoktatási ágazat koherens, átlátható és jó minőségű legyen. Az európai felsőoktatás számára a bolognai célkitűzések jelentik az alapvető eszközt ahhoz, hogy megbirkózzon a jelenlegi kihívásokkal. Azonban még mindig sokat kell tenni a bolognai folyamat által kitűzött célok teljesítése terén” –mondta el Bocskor Andrea, a Kulturális és Oktatási Bizottság alelnöke a szavazást követően.

A bolognai reformok eredményeként létrejött az európai felsőoktatási térség, és jelentős vívmányok születtek az elmúlt 15 év során a felsőoktatási rendszerek összehasonlíthatóbbá tétele, a mobilitás fokozása, minőségbiztosítási rendszerek biztosítása és a diplomák elismerése, az oktatási rendszerek minőségének javítása, valamint az európai felsőoktatás vonzerejének növelése terén. A bolognai folyamaton belül még mindig sok a teendő az oktatási rendszereknek a munkaerőpiaci igényekhez történő hozzáigazítása, az általános foglalkoztathatóság és versenyképesség, valamint az európai felsőoktatás vonzerejének javítása terén.

Az Európai Parlament felhívja az európai felsőoktatási térség országait, hogy hajtsák végre a közösen elfogadott reformokat, amelyek célja a bolognai folyamat által kitűzött célok megvalósításának a meggyorsítása. Sajnos egyes tagállamok és azok felsőfokú intézményei továbbra sem ismerik el egymás diplomáit és képesítéseit az európai felsőoktatási térségben, ami hátrányokkal jár. „Garantálni kell a felsőfokú képesítések kölcsönös elismerését és kompatibilitását az európai felsőoktatási térséghez csatlakozott valamennyi EU-s és azon kívüli országban is” – hangsúlyozta Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő.

A magyarországi felsőoktatás átalakításának célja ugyancsak a munkaerőpiaci igényekhez való hatékony alkalmazkodás. Az oktatás világa és a munkaerőpiac közötti átmenet zökkenőmentes biztosítása érdekében fontos az egyéni hallgatói munkavégzést igénylő oktatási formák, valamint a duális felsőfokú képzés terjesztése. Az oktatás területén végrehajtandó intézkedések eredményeképpen jelentősen csökkenhet majd a lemorzsolódás a felsőoktatásban.

Magyarországon a felsőfokú végzettségűek, vagy az annak megfelelő végzettséggel rendelkezők aránya a 30-34 évesek körében folyamatosan emelkedik, és az EU 2020 Stratégiában nemzeti célként meghatározott 30,3%-os határt már 2013-ban (31,8%) elérte. 2020-ig az arány várhatóan eléri a 34%-ot.

Bocskor Andrea néppárti EP-képviselő hangsúlyozta a következő európai miniszteri szintű konferencia fontosságát, amelyre 2015 májusában kerül sor Yerevánban. A találkozón a 2012-2015 közötti időszakra meghatározott prioritások megvalósítása terén elért előrehaladás lesz napirenden. Tárgyszerű és kritikus felülvizsgálat szükséges az európai felsőoktatási térség megerősítése céljából.

Háttér: A bolognai folyamat többek között az eltérő felsőoktatási rendszerek egységesítését célozza, egy átláthatóbb, három képzési cikluson alapuló rendszert kíván kialakítani. Ezzel a folyamattal olyan rendszert terveznek bevezetni, amellyel a felsőoktatási képzés könnyebben megérthető és összehasonlítható lesz, amely támogatja a hallgatók, oktatók és kutatók mobilitását, biztosítja a képzés magas színvonalát, valamint megteremti a felsőoktatásban az európai dimenziót. Jelenleg 49 ország csatlakozott a bolognai rendszerhez.

Strasbourg, 2015. április 28.