A nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása kötelező az EU csatlakozási folyamatban

Tegnap, az Európai Parlament Hagyományos kisebbségekkel, nemzeti közösségekkel és nyelvekkel foglalkozó közös munkacsoportjának (Kisebbségi Munkacsoport) társelnökei kezdeményezésére az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok kisebbségpolitikáját tárgyalták Brüsszelben, mely során az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek helyzete fókuszba került. “A nemzeti kisebbségek védelme ugyanolyan érték, mint bármelyik más uniós alapérték. Segíteni kell, hogy a csatlakozásra váró országok magukénak érezzék az uniós értékeket, és segíteni kell azt, hogy mindezen elkötelezettség visszaköszönjön a nemzeti jogszabályokban is. Ahhoz, hogy a kisebbségek hozzájárulnak egy adott állam teljességéhez, egyenlő eljárásra, jogaik, vallásuk és meggyőződésük teljes elismerésére van szükség. A csatlakozásra váró országoknak tudatosítaniuk kell, hogy az uniós értékek tiszteletben tartása nem csak a csatlakozási folyamat ideje alatt, hanem teljes jogú taggá válásuk után egyaránt szükséges” – hangsúlyozta Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa.     

Ukrajnával kapcsolatban Várhelyi Olivér elmondta, a konfliktus megnehezíti az országban és a szomszédos államokban élő kisebbségek helyzetét. Az Ukrajnának nyújtott, az uniós követelmények végrehajtását célzó támogatás az országban élő kisebbségek megsegítését is jelenti. A bővítési folyamatnak segítenie kell a kisebbségeket abban, hogy még jobb körülmények között élhessenek az országban. Ukrajna esetében komoly, megoldásra váró problémák vannak, köztük a kisebbségi oktatás, a kisebbségi nyelvhasználat kérdése. Mindezen problémákat a kisebbségekkel együtt kell megoldani.

“Ha a kisebbségek boldogok abban az országban, ahol élnek, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a megfelelő megoldást sikerült megtalálnunk” – tette hozzá a magyar uniós biztos.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke ismertette: „Ukrajnában 1992-ben egy európai mértékkel mérhető, széleskörőrű jogokat biztosító kisebbségi törvényt fogadtak el, amely tulajdonképpen nagyrészt kielégítette az országban élő kisebbségek igényeit, és ezt 1996-ban az alkotmány is rögzítette. Azonban 2017-ben az oktatási törvény, később a nyelvtörvény, majd az új kisebbségi törvény elfogadásával az összes korábban élvezett jogainkat vagy visszavették, vagy igen jelentős mértékben korlátozták.”

„Mi azt kérjük, hogy állítsák helyre a jogainkat Ukrajna alkotmánya és Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban” – tette hozzá a KMKSZ elnöke.

„Elsősorban azért fontos ez a konferencia, hogy felhívjuk az EP és az EU döntéshozóinak figyelmét arra, hogy az ukrajnai 2017 óta meghozott törvények folyamatosan szűkítik a nemzeti kisebbségek jogait és már idén szeptembertől életbe lép az az elhalasztott oktatási intézkedés, melynek következtében a magyar iskolákban tanuló diákokat megfosztják attól a lehetőségtől, hogy kizárólag az anyanyelvükön tanuljanak, melyet követően ukrán és magyar kétnyelvű oktatásra kell egyik napról a másikra átállniuk. Az ehhez hasonló jogszűkítő és a kárpátaljai magyar közösség érdekeit sértő intézkedéseket módosítani kell az ukrán EU csatlakozási folyamat során, ezt most lehet meglépni, mivel a koppenhágai kritériumok is szigorú előírásokat tartalmaznak a kisebbségi jogok garantálása terén” – hangsúlyozta Bocskor Andrea EP-képviselő.

Gál Kinga, a Kisebbségi Munkacsoport társelnöke rámutatott: „Az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a hagyományos nyelvi és nemzeti kisebbségek jogainak garantálást a csatlakozási folyamat során lehet biztosítani. Brüsszelben gyakran tapasztaljuk, hogy nincsenek tisztában az Ukrajnában élő magyar, román, bolgár kisebbségek helyzetével, ezért is fontos, hogy felhívjuk Európa figyelmét a jogfosztó és diszkriminatív gyakorlatokra. Csakis egy olyan Ukrajna csatlakozhat az Európai Unióhoz, amely tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat, és egyenjogú állampolgárként tekint az országban élő nemzeti kisebbségeire. Hiszen éppen ezek a kisebbségi közösségek lehetnének a legelkötelezettebb támogatói Ukrajna uniós perspektívájának, a nemrégiben elfogadott törvények azonban nem ezt segítik elő. Ukrajna uniós csatlakozásának előfeltétele kell, hogy legyen a kisebbségi és nyelvi jogok garantálása, így a koppenhágai kritériumok betartása. Ennek jegyében pedig első lépés a nemzeti kisebbségek korábban meglévő jogainak maradéktalan visszaállítása. A mai konferenciánk egyik fő célja az volt, hogy erre felhívjuk a figyelmet.”

“A nemzeti kisebbségek ügyét már számos alkalommal felvetettük az Európai Parlamentben, és ezután is ezt fogjuk tenni, mert meggyőződésünk, hogy a kisebbségvédelem uniós téma, és uniós hatáskör kellene legyen. A kisebbségi jogok emberi jogok. A kisebbségeknek joguk van identitásuk, kultúrájuk – kulturális intézményeik, anyanyelvük, sajtójuk – védelmére, joguk van az anyanyelvi oktatáshoz. A kisebbségek nem jelentenek veszélyt a többségre nézve, de szükségük van a többség segítségére abban, hogy megőrizhessék identitásukat a szülőföldjükön” – emelte ki Vincze Loránt a Kisebbségi Munkacsoport társelnöke.

Brüsszel, 2023. május 24.