Az Európai Központi Bank 2012. évi jelentése

Az Európai Központi Bank (EKB) tegnap hozta nyilvánosságra 2012. évi jelentését, mely rámutat, hogy az euróövezeti államadósság-válság ismételt kiéleződése miatt milyen fontos az egyes országok gazdasági, fiskális és pénzügyi politikáinak jobb és átgondoltabb összehangolása, hogy így ne lépjenek fel olyan fenntarthatatlan folyamatok, amelyek veszélyeztethetik a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) akadálytalan működését. A jelentést az Európai Parlament gazdasági és monetáris ügyekkel foglalkozó bizottságában Vítor Constâncio, az EKB alelnöke mutatta be.

Az EKB alelnöke kiemelte: 2012-ben az eurórendszer ismét nagy kihívást jelentő környezetben folytatta monetáris politikáját. Több tagállam hosszúra nyúló szuverén adósságválsága és a kormányok részéről érzékelhető eltökéltség hiánya, továbbra is kedvezőtlen hatást gyakorolt a gazdasági bizalomra, a pénzügyi piaci hangulatra és a finanszírozási feltételekre. "Figyelembe véve az elfogadott monetáris politikai intézkedéseket, a Kormányzótanács úgy vélte, hogy az árak alakulása összhangban maradt az árstabilitással a monetáris politika szempontjából releváns horizonton egy gyenge gazdasági növekedéssel, jól lehorgonyzott középtávú inflációs várakozásokkal és visszafogott monetáris dinamikával jellemzett környezetben" – emelte ki hozzászólásában az alelnök.

Pelczné Dr. Gáll Ildikó fideszes EP-képviselő, a jelentés néppárti felelőse üdvözölte a jelentés következtetéseit. Hangsúlyozta: továbbra is következetes és kiegyensúlyozott kamatpolitikára van szükség a pénzügyi piaci feszültségek gazdasági és monetáris folyamatokra gyakorolt káros hatásainak enyhítése érdekében. Véleménye szerint azonban a gyenge gazdasági bizalom, a pénzügyi és nem pénzügyi szektorokban zajló mérlegkiigazítási folyamat és a szigorúbb fiskális politikai irányultság mérsékelték az euróövezeti konjunktúrát.
 
A néppárti politikus hangsúlyozta, hogy a helyzet továbbra is törékeny maradhat egészen addig, amíg a jelenlegi válság alapvető okait teljes mértékben nem kezelik. Az EKB-val egyetértésben úgy véli, hogy mindezt csak a nemzeti kormányok tehetik meg, amelyeknek gondoskodniuk kell az államadósság fenntarthatóságáról, hiszen versenyképesebbé kell tenniük gazdaságaikat, fokozniuk kell bankjaik rugalmasságát, valamint tovább kell javítaniuk a GMU intézményrendszerét. 
 
Pelczné Dr. Gáll Ildikó szerint a magyar kormány gazdaságpolitikája összhangban áll az EKB által megfogalmazott prioritásokkal, hiszen Magyarország már megteremtette az egészséges növekedés feltételeit az ország versenyképessége szempontjából. "A jelentésben említett építőelemek azonban valóban elengedhetetlenek a pénzügyi rendszer egyes stabilitási kockázatainak kezelésében, amelyek elsősorban a bankszektor és az állami szektor gyengeségeinek összekapcsolódásából eredhetnek" – fogalmazott a néppárti politikus.