A március 13-án Ungváron történt szélsőséges ukrán nacionalista szervezetek felvonulása és magyarellenes megnyilvánulásai kapcsán Bocskor Andrea, Pelcz né dr. Gáll Ildikó és Gál Kinga, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselői, írásbeli választ igénylőkérdést intéztek az Európai Bizottsághoz. Bocskor Andrea kárpátaljai európai parlamenti képviselő: amint kiderült a Federica Moghe ri ni alelnök asszony által írt válaszból, nem csak hogy a Porosenko elnök által vállalt kötelezettségek és az alkotmány szerint illene betartani a kisebbségek jogait, ha nem a társulási szerződés része is, hogy az emberi jogokat, és az alapvető szabadság jogokat – ebbe bele tartoznak a kisebbségek jogai is – tiszteletben tartsák Ukrajnában.
Az incidens márciusban történt. Miért vártak a kérdés megfogalmazásával több mint két hónapot?
– A kérdés megfogalmazásával nem vártunk ilyen sok időt, a válasz érkezett meg két hónap elteltével. A kérdést és a tájékoztatást az esetről megírtuk az Európai Bizottságnak az incidenst követő héten. Március 15-én Kárpátalján tartózkodtam, s akkor értesültem erről a szégyenteljes rendezvényről, s azután határoztunk úgy, hogy az uniós döntés hozóknak is mindenképpen tudniuk kell erről az eseményről.
Ungvár utcáin szélsőséges ukrán szervezetek fáklyás felvonulást tartottak Kárpát-Ukrajna 1939. évi kikiáltásának alkalmából, melynek során a résztvevők durva, magyarellenes jelszavakat skandáltak, meg félemlítve ezzel a járókelőket. Egy ilyen rendezvényt miért engedélyezett a rendőrség?
– Hivatalosan bejegyzett szervezetekről van szó. Paramilitáris nacionalista szervezetek, köztük a kárpátaljai Karpatszka Szics, a Jobb oldali Szektor, az Azov és Ajdar katonai uniformist viselő mint egy száz aktivistája vett benne részt. Arra kértek engedélyt, hogy felvonulást tartsanak március 15. kapcsán. Március 15. az ukránok szempontjából a Kárpát-Ukrajna állam kikiáltásának emlék napja. 1939-ben Volosin Ágoston és elvbarátai Huszton kikiáltották Kárpát-Ukrajnát, ami nagyon rövid életű állam alakulat volt, az I. bécsi döntést követő területi revízió során a magyar honvédek ezen a napon bevonultak Kárpátaljára, a Volosin-féle kormány elmenekült és megtörtént a terület visszafoglalása. Ezen eseménnyel kapcsolatban Kárpátalján az ukránok rendszeresen felvonulást, megemlékezéseket rendeznek. A központi rendezvényt Ungváron vagy a Huszt melletti Vörös Mezőn tartják. Ennek kapcsán mindig megkapják a rendőrségtől az engedélyt. Az, hogy a rendezvény magyarellenes atrocitássá fajul-e, a helyszínen dől el.
Elképzelhető, hogy egyes ukrán politikusok összejátszanak a magyarellenes szervezetek kel?
– Ezt nehéz bizonyítani. Valószínűleg vannak olyan ukrán politikusok, akik ezekhez a szélső jobboldali pártokhoz és szervezetekhez kapcsolódnak, hisz az ukrán parlamentben is bent ülnek szélső jobboldali nézeteket valló képviselők.
A rendőrség nyomoz az ügyben?
– A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség feljelentést tett a megyei szerveknél, hogy vizsgálják ki az ügyet és vonják felelősségre azokat, akik miatt ilyen incidensek történek. Később ez a feljelentés a legfelsőbb szintig is eljutott. Brenzovics László a KMKSZ elnöke, ukrajnai parlamenti képviselő, képviselői beadványt is írt az ügyészségnek és a belügyminiszternek, hogy vizsgálják ki ezt az ügyet. A képviselő úrhoz eljuttatott válaszban annyi szerepel, hogy elindult a vizsgálat, és tart még a folyamat.
„Ukrajna a következő öt évben teljesíteni fogja az EU-csatlakozás minden feltétel ét” – mondta egy évvel ez előtt Petro Porosenko elnök. A feltételek között nem szerepel az őshonos kisebbségek védelme?
– Amint kiderült a Federica Mogherini alelnök asszony által írt válaszból, nem csak hogy a Porosenko elnök által vállalt kötelezettségek szerint illene betartani a kisebbségek jogait, hanem a társulási szerződésnek is része, hogy az emberi jogokat, és az alapvető szabadságjogokat – ebbe bele tartoznak a kisebbségek jogai is – tiszteletben tartják Ukrajnában. Az ígéretekből és a kötelezettség vállalásokból mára nem sok minden valósult meg. Remélem, ha az EU fokozottabban számon kéri rajtuk ezeknek a vállalásoknak a teljesítését, akkor az ukrán vezetés is jobban oda figyel a kötelességére, hisz ha Európához akar tartozni, mint deklarálta, akkor az emberi és szabadság jogok védelmét szavatolnia kell.
Nem naivitás abban bízni, hogy az ukrán vezetés oda figyel a kisebbségek jogaira?
– Ezt nem nevezném naivitásnak. Jól ismerjük a mondást: „a remény hal meg utoljára.” Ha kellően sokan és magas szintről mondják az ukrán vezetésnek, hogy tartsák tiszteletben az európai normákat és a kisebbségek jogait, s ha nem hagyjuk, hogy szőnyeg alá söpörjék az ehhez hasonló eseményeket, akkor egy idő után kénytelenek lesznek erre oda figyelni.
Mit tartalmaz az a válasz, amit Federica Mogherini alelnök asszony fogalmazott meg az EB nevében?
– Vázolta, hogy az emberi jogok és alapvető szabadság jogok – ide értve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait – alapvető elemeit képezik az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodásnak. Az Európai Unió figyelemmel követi a társulási meg állapodást, a társulási ütemtervet, továbbá az együttműködés konkrét prioritási területeit is meg határozza, beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak biztosítását, illetve tiszteletben tartását. A történteket az ukrán hatóságokkal fennálló kétoldalú kapcsolatokon keresztül nyomon követik, rákérdeznek erre az incidensre, és biztosított, hogy az EU és Ukrajna közötti június végi emberi jogi párbeszéd következő ülésén is napirendre kerül az eset.
Elégedettek ezzel a válasszal?
– A válaszban leírtakat reményteljesnek tartjuk, egy jó első lépésnek, de meglátjuk, történnek-e további, konkrét lépések ez után. Tisztában vagyunk azzal, hogy az Európai Unióban a kisebbségi jogvédelem nem tartozik a fő prioritási területekhez, sőt a migránsválság most még inkább háttérbe szorította az európai polgárok problémáit. Még is úgy gondolom, hogy egy ilyen incidensnek meg kell ütnie az Európai Unió ingerküszöbét, és ha valódi demokratizálódást és változásokat akarnak elérni Ukrajnában, akkor nem szabad szemet hunyniuk az ilyen eseményeknél.
Vannak olyan uniós tagállamok, ahol sok esetben semmi beveszik a kisebbségek jogait, ilyen például Szlovákia, Románia. Ebben a két országban a migránsválság előtt is így tettek. Ezekben az ügyekben sokszor szervezett köz meg hallgatást Brüsszelben két európai parlamenti képviselő, Tőkés László és Csáky Pál, de hiába.
– A társulási és csatlakozási folyamatban résztvevő országok esetében az EU elvárja az alapvető emberi- és szabadság jogok, ezen belül a kisebbségi jogok tiszteletben tartását, de miután egy ország uniós tagállammá válik, már nincs effektív EU-s norma kontrollja a kisebbségi jogvédelemnek. Azt hangsúlyozzák, hogy tagállami kompetencia a kisebbségvédelem, s emiatt nem avatkoznak be semmilyen szinten. Az EU és Ukrajna közti társulási szerződés, a fokozott kétoldalú párbeszéd és a kelet-ukrajnai háborús konfliktusra való fókuszálás elősegíti azt, hogy Brüsszel oda figyeljen arra, ami Ukrajnában történik. Az Európai Parlamentben nagyon sokan szeretnék azt – és a kárpátaljai magyaroknak is ez az érdeke – ha minél hamarabb sor kerül ne az ukrán állampolgárokkal szembeni vízum kény szer feloldására. Ennek számos feltétele volt, melyeket Ukrajna teljesített is, így a megvalósítás remélhetően már csak néhány hónap kérdése. Ukrajna lakossága szempontjából ez egy igen fontos szimbolikus gesztus lenne, mely azt az üzenetet hordozza: „Fontosak vagytok Európának, érdemes kitartani az európai értékek és elvek útján”. Ez azonban csak a kezdete kell legyen annak a folyamatnak, hogy Ukrajna közelebb kerül jön Európához és valóban a demokratizálódás útjára lépjen. Ezért még most kell „ütni a vasat”, mert az EP és az Európai Bizottság politikusai még oda figyelnek Ukrajnára.
Medveczky Attila
Magyar Fórum