EU és Ukrajna

1111kép

Írásbeli választ igénylő kérdés Federica Mogherinihez

2018. 06. 20.

Írásbeli választ igénylő kérdés a Bizottság számára (Alelnök / Főképviselő) az eljárási szabályzat 130. cikke

Andrea Bocskor (PPE)

Tárgy: Erőszakos kisebbségellenes cselekmények sorozata Kárpátalján

Ukrajna 2014 óta az európai integráció útjára lépett, legalábbis ezt deklarálja. Ennek ellenére 2014 óta olyan törvénymódosításokat eszközöl a Verkhovna Rada, melyek fokozatosan szűkítik a nemzeti kisebbségek már meglévő nyelvi, kulturális és emberi jogait. A folyamatot tovább súlyosbítja, hogy egyre nagyobb teret nyernek a szélsőséges nacionalista mozgalmak, paramilitáris egységek, amelyeket az ukrán hatóságok nem tudnak kordában tartani.

Mint ahogy arról már tájékoztattuk a Bizottságot: a 2016 és 2017 tavaszi felvonulások után, 2017. november 12-én is a Karpatszka Szics szélsőséges nacionalista alakulat tartott megfélemlítő felvonulást Kárpátalján. A beregszászi magyar konzulátus előtt felolvastak egy petíciót, melyben felszólították Budapestet, hogy ne avatkozzon be Ukrajna belpolitikájába, utalva a magyar kormány kritikájára az ukrán oktatási törvény kisebbségellenes cikkelyével szemben. A tüntetők meggyalázták a beregszászi polgármesteri hivatal magyar zászlaját, a rendfenntartók azonban megakadályozták a zászló elégetését.

2018. február 4-én gyújtópalackot dobtak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi irodájára, komolyabb károk akkor nem keletkeztek. Legutóbb február 27-én robbantották fel ugyanazon székházat Ungváron, aminek következtében az épület alsó szintje kiégett.

2018. február 28-án az ukrán alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a 2012-ben elfogadott kisebbségi nyelvhasználati jogokat biztosító nyelvtörvényt.

Meddig lehet elnézni Ukrajnának a kisebbségek diszkriminációját? Mit kíván tenni Főképviselő Asszony ezek ellen a kisebbségi jogsértések ellen?

Federica Mogherini alelnök válaszaa Bizottság nevében (20.6.2018)

Az EU mély aggodalommal értesült a magyar szervezeteket Nyugat-Ukrajnában ért támadásokról.

Az EU a továbbiakban is nagyon szoros figyelemmel fogja kísérni az emberi jogok és ezen belül a kisebbségi jogok ukrajnai helyzetének alakulását. Az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása alapvető eleme az EU–Ukrajna társulási megállapodásnak. Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és a Bizottság elvárja, hogy a kisebbségi képviselők szervezetei szabadon és biztonságban végezhessék tevékenységüket Ukrajnában. Az EU nyugtázta az ukrajnai hatóságoknak a támadások kivizsgálása és a gyanúsítottak bíróság elé állítása érdekében tett erőfeszítéseit.

Az EKSZ és a Bizottság szintén nyugtázta az ukrán alkotmánybíróság nemrégiben meghozott határozatát, amely az elfogadás eljárási szabálytalanságai miatt alkotmányellenesnek nyilvánította a 2012. évi nyelvtörvényt. Az EKSZ és a Bizottság a jövőben is szorosan figyelemmel fogja kísérni a helyzetet, és az ukrajnai hatóságokkal folytatott párbeszéd során hangsúlyozni fogja annak fontosságát, hogy az ukrán jogrendszert hozzáigazítsák az irányadó nemzetközi normákhoz.