EU és Ukrajna

tisza_egtc

Együttműködési megállapodást írt alá Ungváron a Magyar Fejlesztési Központ és a Tisza ETT

2017. 05. 31.

A magyar–ukrán közös területfejlesztést elősegíteni hivatott együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (MFK) és a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (Tisza ETT) szombaton Ungváron, a Kárpátaljai Megyei Tanács üléstermében tartott fórumon. Jevcsák Judit, a társulás igazgatóhelyettese bemutatta a Brüsszelből és Magyarországról érkezett magas rangú vendégeket. Jelen volt  Bocskor Andrea, Európai Parlamenti képviselő, Brenzovics László, a KMKSZ elnöke parlamenti képviselőtársaival, Horvát Róberttel és Valerij Luncsenkóval, a Poltavai, a Csernyivci, a Lembergi és az Ivano-Frankivszki Megyei Tanács elnökei, a külképviseletek vezetői, a megyei tanács képviselői és a járások vezetői is.

Az aláírás előtt tartott beszédében Hennagyij Moszkal, Kárpátalja megye kormányzója hangsúlyozta: a vízummentesség közelmúltban történt megadásával az Európai Unió (EU) egyértelműen kifejezte az Ukrajna iránti bizalmát. Az EU az a szervezet, amely elősegíti Ukrajna jövőbeni demokratikus fejlődését – tette hozzá. Megjegyezte: az EU-normák betartása lehetővé teszi Kárpátalja számára európai források bevonását a régiófejlesztésbe, amire jelenleg a térségnek igen nagy szüksége van.

Elmondta, Kárpátalja számára prioritást jelent a szomszédos EU-tagországokkal, köztük a Magyarországgal folytatott együttműködés, amit az is jelez, hogy a mintegy 80 közös fejlesztési projekt nagyobb része magyar partnerekkel közösen valósult meg. Kifejtette, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja megye által 2015 októberében közösen megalakított Tisza ETT minőségi előrelépést jelent Kárpátalja stratégiai fejlesztését illetően, mert lehetővé teszi európai uniós források bevonását egyebek mellett a régió és a határinfrastruktúra fejlesztésébe magyarországi segítséggel.

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter beszédében hangsúlyozta: a Tisza társulás igazi sikertörténet, különleges és jelentőségteljes kezdeményezés. „Különleges, mert az első olyan területi társulás Európában, amelyet egy EU-tagállam és egy EU-n kívüli állam hozott létre. Jelentőségteljes, mert új és innovatív szervezet, aktív reformfolyamatokat indít be, gazdasági, befektetési, környezetvédelmi, infrastrukturális, kulturális és oktatási projekteket valósít meg, az uniós támogatások hatékony felhasználását teszi lehetővé” – emelte ki. Ez egy modellértékű együttműködés, amely minta lehet más régiók számára is; már az elnevezése is szimbolikus, hiszen a Tisza éltető és összekötő kapocs, nem ismer határokat. Ezért a szervezet céljai között szerepel a folyó szennyeződésének megállítása, tisztítórendszerek kiépítése, a hulladék csökkentése – fűzte hozzá.

A miniszter szerint a területi társulás sikertörténet azért is, mert erősíti a nemzetek közötti együttműködést, a „híd szerepét tölti be közöttünk”. Hangsúlyozta: „A magyar kormány elkötelezetten támogatja Ukrajnát, célunk a gazdasági együttműködés fejlesztése, a közös kezdeményezések erősítése. Meggyőződésem, hogy a határokon átívelő együttműködésben és a régiók közötti összefogásban rengeteg lehetőség van, s mi pedig sokat tehetünk, és tenni fogunk annak érdekében, hogy ez az együttműködés hatékony legyen.”

Dr. Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos kiemelte, Kárpátalján az élet valamennyi területén mélyrehatóan jelen van Magyarország segítsége, és felsorolt néhány okot azokból, amelyek indokolják azt, hogy Magyarország a jószomszédi kapcsolatokon túl igyekszik segíteni Kárpátalja lakosságán. – Jelenleg Kárpátalján 3 millió tonna szemét van szétdobálva, és a légi felvételeken 250 illegális szemétlerakót lehet látni. Csak a Tisza februári áradása során 2450 m³ PET-palack érkezett Magyarországra, ezeken a feliratok 85%-a ukrán és a 15%-a román nyelvű. De folytathatnám az aknaszlatinai környezeti katasztrófa veszélyeivel, hiszen nagy mennyiségű só kerülhet a folyóba, és visszafordíthatatlan környezeti károkat okozhat, vagy a beregszászi Vérke folyócskával, amelynek a partján egykoron strandolni lehetett, ma pedig XVI. századi szennyvízcsatornaként működik – mondta az anyaországi politikus. – Riasztó, hogy Ukrajna 603 ezer négyzetkilométeres összterületű, mérhetetlenül gazdag ország, és a hetedakkora Magyarország évek óta majd 30%-kal több összterméket (GDP) állít elő.

Azt is furcsa dolognak tartja, hogy a komoly gazdasági kapcsolatokat ápoló két ország között egy rozzant, rozsdás híd van, és egyetlenegy helyen van közúti teherforgalmi összeköttetés Magyarország és Ukrajna között.

– A vízummentesség bevezetése fényében előre félünk, hogy a jelenleg is tarthatatlan ukrán–magyar határviszonyok hogyan fognak alakulni. Mi, magyarok lassan 1200 éve folyamatosan együtt élünk, és Magyarországnak más feladata nem lehet, mint hogy újabb ezer évre biztosítsa a békés egymás mellett élést a különböző nemzetiségek számára – zárta gondolatait Grezsa István.

Petr Oswald, a RB COTER Szakbizottság alelnöke megköszönte Magyarországnak a támogatást, és kifejtette, a fórum jó lehetőség, hogy megmutassák a perspektívát.

Mihajlo Rivisz társelnökként elmondta, Kárpátalja számára egyedi szerepet tölt be a társulás, amely teret biztosít az új mechanizmusok és formák kidolgozásához Ukrajna és az Európai Unió együttműködésében. Már intenzív munka folyik a tervezés, a finanszírozási források felkutatása terén, elkészült a határon átnyúló projektjavaslatok (40) optimális adatbázisa, amelyek Kárpátalja fejlesztésének valamennyi szféráját érintik, beleértve az energetika, az erdőgazdálkodás, az oktatás, a turizmus, az egészségügy és a szociális létesítmények, az ivóvíz- és szennyvízcsatornák, a szennyvíztisztító telepek, a környezetvédelem, a munkahelyteremtés, a kulturális örökség megőrzésének problémás kérdéseit, a meglévő határátkelők felújítását és újak építését, a gazdasági kapcsolatok és az üzleti tevékenység elősegítését.

A fórum zárásaként Seszták Oszkár, a Tisza ETT elnöke, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke és Bózsik András Pál, a Magyar Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. igazgatóhelyettese aláírta a két szervezet együttműködési megállapodását.

Forrás: Kárpátalja